Saját szerkesztésű gyakorló kérdések — nem a hivatalos vizsgakérdésbank
KRESZblog
Oldalak

Ingyenes gyakorlás

KRESZ teszt gyakorlás online: a hatékony sorrend

A KRESZ-gyakorlásnak van egy sorrendje, ami a legtöbb embernél működik: előbb témakörönként tanulsz, utána vegyes kérdéssorokkal ellenőrzöl, a rontott kérdéseket pedig visszakeresed a jogszabályban. Az időre menő, vizsgaszerű gyakorlás csak a legvégére való. Ha ezt megfordítod — ami a leggyakoribb hiba —, akkor az első héttől stresszelsz a másodperceken, miközben még az elsőbbségi alapok sincsenek meg.

Az időre gyakorlást ne kezdd el korán: a sietés rossz beidegződéseket rögzít, és elviszi a figyelmet a szabály megértéséről.

Első szakasz: témakörönként, mennyiség nélkül

A felkészülés első harmadában egyetlen célod van: minden témakört egyszer, rendesen végigvinni. Egy témakör akkor van kész, ha azt is meg tudod mondani, mikor nem érvényes a szabály — a vizsgakérdések nagy része a kivételekre kérdez.

Kezdd a jelzőtáblákkal: ezek adják a legtöbb kérdést, és a többi témakör is rájuk épül. Ne a nevet magold, hanem a hatályt — hol kezdődik, meddig tart, és mit tilt pontosan.

A második nagy blokk az elsőbbségadás: jobbkéz-szabály, elsőbbségi táblák, körforgalom, majd a vasúti átjáró. Ez a sorrend nem véletlen — a körforgalom szabályai csak akkor állnak össze, ha a sima kereszteződés már megy.

  • 1. Jelzőtáblák — csoportonként, a hatályra fókuszálva
  • 2. Elsőbbségadás — jobbkéz-szabály és elsőbbségi táblák
  • 3. Körforgalom, egy- és kétsávos
  • 4. Sebességhatárok, előzés, kanyarodás
  • 5. Megállás, várakozás, vasúti átjáró
  • 6. Gyalogosok, kerékpárosok, közlekedésbiztonsági alapok

Második szakasz: vegyesen, ellenőrzésre

Amikor minden témakör egyszer megvolt, váltasz vegyes kérdéssorokra. A vegyes teszt más képességet mér, mint a témakörös: itt nem tudod előre, milyen szabályra kérdeznek, tehát a kérdés felismerése is feladat lesz — pont mint a vizsgán.

A vegyes szakasz elején nagyot esik az eredményed a témakörös gyakorláshoz képest. Ez normális: eddig a témakör címe segített, most nincs segítség.

Ebben a szakaszban a teszt már nem tanulás, hanem mérés. A tanulás utána következik: a rontott kérdésekből lesz a következő napok anyaga, és addig maradnak a listán, amíg kétszer egymás után helyesen nem válaszolsz rájuk.

A rossz válaszok visszakeresése a jogszabályban

Ez a lépés az, amit szinte mindenki kihagy, és amitől a leggyorsabban javul az eredmény. Ha elrontasz egy kérdést, nem elég elolvasni a helyes választ: keresd meg a vonatkozó szakaszt a KRESZ szövegében, és olvasd el a teljes bekezdést a kivételekkel együtt.

A jogszabály teljes szövege a mellékleteivel ingyen elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban, és a keresője pontosan erre való. Egy tábla jelentésénél a mellékletek adják a hivatalos megfogalmazást, egy elsőbbségi helyzetnél pedig a szabályszöveg mondja meg, mi a sorrend.

A gyakorlatban ez kérdésenként két-három perc. Cserébe egy visszakeresett szabály öt-hat kérdéstípust old meg egyszerre, mert a vizsgakérdések ugyanarra a szabályra kérdeznek rá többféle helyzetben.

Harmadik szakasz: időre, 55 perc alatt 55 kérdés

Az utolsó két-három hétben kezdd el a vizsgaszerű gyakorlást. B kategóriában a vizsga 55 kérdésből áll, és 55 perc áll rendelkezésre — átlagosan tehát egy perc jut egy kérdésre. Ez elsőre bőségesnek tűnik, és általában az is, ha nem ragadsz le.

A ritmus a lényeg: ha egy kérdésnél két percnél tovább gondolkodsz, jelöld meg és lépj tovább. Így nem fordulhat elő, hogy három nehéz ábrás feladat elviszi az időd felét.

Menet közben ne nézz vissza semmit, és ne állítsd meg az órát. Az egyszeri jó eredmény nem elég: a kérdéssor véletlenszerű, ezért akkor vagy készen, ha három-négy egymás utáni időre írt teszten stabilan a küszöb fölött vagy — B kategóriában a 75 pontból 65 fölött.

  • 55 kérdés, 55 perc, átlagosan egy perc kérdésenként
  • Két percnél tovább egy kérdésen sem időzöl — megjelölöd és visszatérsz
  • Menet közben nincs visszanézés és nincs szünet
  • Legalább három egymás utáni teszten stabil eredmény kell
  • Vizsga előtti napon már ne írj tesztet, csak a hibalistát nézd át

Amit ne csinálj

Ne halogasd az ábrás, szituációs kérdéseket. Ezek a nehezebbek, ezért mindenki hátrahagyja őket, közben pedig ezek érnek több pontot. Az ábrás feladatokat nagyobb képernyőn nézd, mert apró részleteken múlik a megoldás.

És ne tanulj kizárólag online. A KRESZ-vizsga anyaga nem csak kérdésbank: a Vizsgázz okosan! kiadvány végigveszi a leggyakoribb hibákat magyarázattal, és egy ilyen összefüggő szöveg máshogy rögzül, mint ötven egymás után kattintott kérdés.

Hivatalos és legálisan ingyenes források

Gyakori kérdések

Mennyi idő alatt lehet felkészülni a KRESZ-vizsgára?

Ez tempó és előismeret kérdése, ezért konkrét hetet nem érdemes ígérni. A keret viszont adott: a tanfolyam megkezdésétől 9 hónapon belül le kell tenni az első vizsgaeseményt, és ha 12 hónapon belül nincs sikeres elméleti vizsgád, az egész tanfolyamot meg kell ismételni.

Mikor kezdjem az időre menő gyakorlást?

Akkor, amikor témakörönként már stabilan jól teljesítesz, és a vegyes tesztek is a küszöb környékén vannak. Jellemzően a vizsga előtti két-három hét ilyen. Korábban a sietés csak rossz beidegződéseket rögzít.

Hányszor lehet újrázni, ha nem sikerül?

Az elméleti vizsgánál nincs darabszámkorlát, annyiszor ismételheted, ahányszor kell, csak minden pótvizsga díját újra ki kell fizetni. Az öt sikertelen vizsga utáni pályaalkalmassági vizsgálat szabálya kizárólag a forgalmi vizsgára vonatkozik, a KRESZ-vizsgára nem.

Mi legyen a vizsga előtti napon?

Ne írj új teszteket. Nézd át a hibalistádat és a legtöbbször elrontott témáidat, majd hagyd abba időben. A vizsgán a ritmus és a nyugalom többet ér, mint az utolsó este beszedett húsz új kérdés.

Frissítve: 2026. augusztus · Forrás: KAV tantervi és vizsgakövetelmények (B kategória), 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, KTI–KAV kiadvány